Hey hey, kissé lassacskán szedem össze magam, ugyanis 1-2 hete átesett egy újratelepítésen a gépem, és a mappáim még mindig szerte mindenfelé vannak a pendriveokon, vagy épp a telefonomon, de ez nem gátol meg abban, hogy ne tartsam be a havi 2 posztomat! Az utóbbi időszak a Föld Napja alkalmából az SSO keretein belül is a szemétszedésről szólt, a quest kreáló csapat egy elég érdekes kihívással rukkolt elő a számunkra, s mint mindig, ez sem sikerült bugok nélkül, sőt még a kijavított bugot SEM SIKERÜLT bugok nélkül betenni a játékba, de mire is számítottunk? Pont erre. Tudom, hogy a játékosok 80%-ának már az első két napon a szekrényében kuksolt a full steampunk szett, de azért mégsem szeretném kihagyni, hogy feldobjak ide néhány tanácsot és tippet a szemétszedegetéssel kapcsolatban, meg persze írok pár gondolatot is, hogy mi a véleményem erről az egész gyűjtögetésről. Mivel megint nem volt mostanában játékbeli témákról szó, ezért igyekszem pár utóbbi és jövőbeli updatet is megemlíteni, köztük a mostanában nagy hype-ot élvező 3. generációs Arab Telivéreket is.

Megérkeztek a royal Marwari lovak is Jorvikra, akiket szinte mindenki befeszült izgalommal várt rajtam kívül, de létezik olyan ló, amivel nincs semmi gondom? Szerintem sem. Talán a Marwari az egyetlen olyan ló, amivel már a Star Stable létezése előtt sem szimpatizáltam, ez pedig máig megmaradt. Magam sem tudom megmondani, hogy pontosan miért, egyszerűen csak nem az én stílusom, sosem voltam oda az akhal x arab type lovakért, viszont ha nem veszem figyelembe a saját ízlésemet és teljesen függetlenül állok hozzá a játékbeli modellhez, akkor azt kell mondjam, hogy szép munkát végzett a designer csapat és tényleg passzol minden, amit rávarázsoltak erre a pacóra. Meglepő dolog volt, hogy ezúttal nem érkezett előzetes trailer videó a fajtáról és picit sajnáltam az emberkéket, akik hiába vártak erre a videóra, ezért úgy döntöttem, hogy közvetlen a frissítés után megpróbálok összedobni róluk egy teaserhez hasonlítható valamit a klubom segítségével. Végül szépen össze is állt a fejemben felgyűlt sok-sok elképzelés, a végeredményt mindenképp beszorítom majd ennek a posztnak a tartalmába.

Ezen a héten a szamaraké, pontosabban a bébi méretű szamaraké a főszerep, akik a gyűjteménykönyvünkben is helyet kaptak. Még ezt a rövidke gyűjtögetős feladatot is sikerült telepakolni bugokkal, amik már szánalmasan viccesek a számomra, de természetesen ez sem fogott ki rajtunk és már csütörtökön bedobhattam a szekrényembe a cuki szamárplüsst. A második rész valamennyivel izgalmasabb volt, mint az első, sokkal jobb volt úgy gyűjtögetni, hogy nem csak az a monoton "rohangálunk és felszedjük, amit kell, aztán megyünk", hanem csavartak bele egy-két színt is. Igaz, hogy túl sok gondolkozást nem igényelt, mert a játék az orrunk elé tömi a megoldásokat, de legalább jól elvoltunk vele. A szamarakon kívül más újdonság nem érkezett a frissítésben, ezért ebbe a posztba a szamártérképeken és a néhány soros személyes véleményeken/tapasztalatokon kívül szorítok majd némi ingame life checket is és bemutatom a blog egyik új funkcióját, amit ma vezettem be, szóval még nagyon-nagyon friss.

A Jorvik Lovarda Nyílt házas eventje tipikusan az az időszak, mikor két hét alatt hirtelen minden klub megtanul díjlovagolni és még az is díjlovasba öltözik, akinek amúgy semmi köze ehhez a sporthoz (lásd: én). Az Istenek meghallgatták az imáim és ezúttal nem csak a helyszín, hanem a limitált lovak és a küldetések is visszatértek, ami azt eredményezte, hogy már az első napon elvertem kétezer star coint. Alapvető tervemet, hogy szerdán csak a Luzitánra fogok költeni, romokba döntötte a vadiúj fakó Andalúz, aminek a megvásárlását egészen augusztus 4-ig (tehát a legutolsó napig) akartam húzni, hogy hátha meggondolom magam addig, de szerencsére olyan sok önkontrollom van, hogy már szerda este megvettem. Valószínűleg megint egy évig bűntudatom lett volna, ha otthagyom, pont úgy mint a Luzitánnál. Aztán 2021-ben meg megint betesznek egy új színt, ami tetszik, de legalább akkor kétezer helyett csak ezret kell majd költenem.

Az utolsó három Angol Telivér is megérkezett Jorvikra, köztük az én személyes kedvencemmel, aminek még mindig nem tudom a magyar nevét, csak annyit, hogy seal brown. Fura tőlem, hogy barnás árnyalatú lovat veszek, mert sosem rajongtam a pej egyik változatáért sem, számomra túl unalmasak azok a lovak, viszont ez a ló borzasztóan emlékeztetett valakire. Gyors utánanézés után ráeszméltem, hogy ez a paci bizony a régi lovardámban az egyik ló, Kerozin másolata, egytől-egyig hasonlítanak egymásra. Amint ezt megtudtam, már el is döntöttem magamban, hogy mindenképp be kell szereznem a kis pixelistállómba. Sajnos ez a lovarda már nem üzemel azóta, ezáltal azt sem tudom, hogy a lovak merre keveredtek el, de legalább virtuálisan itt van velem Keró. Az új paripák mellett egy hasznos funkciót is kaptunk, amit mi már teszteltünk is - kiderült róla, hogy mégsem annyira hasznos, mint ahogyan azt állítják, de a hátrányok mellett természetesen előnyei is vannak, ezért örülünk neki.